„Azt mondom pedig: A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat. Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.”
Korintusbeliekhez írt második levél 9,6-7

 

Szeretnék megosztani egy történet Veled.

Egy hölgy Jézus Krisztus mellet döntött. Elfogadta Őt, és szerette volna hozzákötni életét teljesen, és hogy ezt ki is fejezze, ezért úgy döntött megkeresztelkedik. MIkor ki lett tűzve az időpont, odajött hozzám, és így szólt:
"Laci, én nem leszek képes nyugodt lelkiismerettel megkeresztelkedni."
Miért, mi a gondod? - kérdeztem én.
"Az anyagiak miatt. Tudom, hogy az Úré minden, és a tizedét szeretném neki odaadni, de nem leszek rá képes. Ha csak szát forinttal lesz kevesebb pénzem, már nem tudom megvenni a gyógyszeremet..."

 

Majd folytatta a felsorolást, számlák, tartozások, hitelek, és pedig csak hallgattam, hiszen mit lehet ilyenkor mondani?

Isten Malakiás prófétán keresztül üzen valamit mindenkinek, és én ezzel bátorítottam őt.
„Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen. „ Malakiás 3,10

Aztán elvonultunk a közösség egy csendes kis zugába és imádkoztunk. Isten Szentlelkének a jelenlétét lehetett érezni. Két hét múlva ez a testvérnő ott állt a Balatonban kilenc fehér ruhás társával együtt, hogy megkereszetelkedjen, alámerítkezzen.

Engem nemsokára elhelyeztek abból a közösségből ahová a hölgy tartozott. Eltelt jó pár hónap amikor újra alkalmam volt meglátogatni azt a közösséget. Amikor megérkeztem ez a hölgy szaladt elém, a nyakamba ugrott és elkezdett sírni.

"Képzeld Laci, én akkor „megpróbáltam” az Urat, és úgy megáldott, hogy azóta már nyolc órában tudok dolgozni, és megszűntek az anyagi problémáim, hűséges tudok lenni az Úrhoz teljesen..."