| A köynörülő Isten |
 |
 |
 |
| Evangélium |
| 2010. július 29. csütörtök, 10:45 |
"Irgalmas és kegyelmes az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy." Zsoltárok könyve 103:8
Reményik Sándor:
Kegyelem Először sírsz.
Azután átkozódsz. Aztán imádkozol. Aztán megfeszíted Körömszakadtig maradék-erőd. Akarsz, egetostromló akarattal - S a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád. Azután elalélsz. S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz. Utoljára is tompa kábulattal, Szótalanul, gondolattalanul Mondod magadnak: mindegy, mindhiába: A bűn, a betegség, a nyomorúság, A mindennapi szörnyű szürkeség Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés! A további teljes bejegyzés itt olvasható el:
|
