|
Jeruzsálem - A szenvedéstörténet |
 |
 |
 |
|
2012. február 15. szerda, 09:05 |
|
HÉT HÍRES HELYSZÍN
JÉZUS ÉLETÉBŐL
A hatodik előadás február 15-én szerdán 18 órától az Újpesti Ifjúsági Sport –és Szabadidő Központ (a volt Gyermek és Ifjúsági Ház) 117-es termében tartjuk.
A programot KÁPOSZTÁSMEGYEREN február 16-án csütörtökön
18 órától a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központban
(1048 Budapest, Hajló utca 2-8.) megismételjük.
Előadó: Simon László lelkész, aki 2011 októberében egy tanulmányúton Izráelben tartózkodott, ahol végigjárta Jézus életének fontosabb állomásait. Minden helyszínhez kötődik egy-egy jézusi tanítás is, amelyek a kereszténység alapját képezik.
Heti témánk:
6. Krisztussal együtt megfeszíttettem
Jeruzsálem - A szenvedéstörténet
Jeruzsálem - Gecsemáné-kert és Via Dolorosa
A júdeai hegyek között megbúvó kis települést, amelyet Dávid alapított Kr. e. 1000 körül. Jeruzsálem, az ezerarcú és száznevű város, a zsidók, a keresztények és a Jeruzsálem múltja változatos és összetett történelmi események bonyolult sorozatából tevődik össze. Az emberiség egyik szent városa, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás találkozópontja.
A muzulmánok szerint „a Szent”, a zsidóknak a Béke Városa, a keresztény világ szemében Krisztus Passiójának , keresztre feszítésének és feltámadásának, valamint a tanítványok pünkösdi élményének (a keresztény egyház születésének) a helyszíne.
A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szentsír-templom és a Sziklamecset. Muzulmánok szent helye. Nincs még egy város a világon, amelyért annyi harc tört volna ki, mint Jeruzsálemért.
Kevés olyan város van, melynek olyan gazdag története van, mint Jeruzsálemnek. A kanaánita korszaknak és a korai királyság idejének páratlan emléke az a sziklába vájt tárna- és akna-rendszer, amely a föld alatt biztosította az egykori városfaltól 30 méterrel kifelé és 15 méterrel mélyebben fekvő Gihon forrás megközelítését. A város és vele a Templom Kr. e. 587-es pusztulása, majd a babiloni fogság után megindult újjáépítés koráról, a perzsa fennhatóság idejéről keveset tudunk. Nem sokkal időszámításunk előtt Heródes hatalmas építkezésekbe kezdett, melyek megadták a Jézus korabeli város arculatát.
Nem messze a templomtól, A Jeruzsálemi Újvárosban volt egy kert az Olajfák Hegyén: a Gecsemáné (“olajprés”) kert. Ez a kert Jézus vagy valamely tanítványa ismerősének tulajdona volt. Egy csendes hely, ahol Jézus imádkozott. Az utolsó vacsora után ide érkezett Jézus, és innen indultak a Passió eseményei is.
Kicsoda Jézus valójában? A passió története választ ad rá... |
|
Bethánia - "A feltámadás és az élet" |
|
|
|
|
2012. február 07. kedd, 08:34 |
|
HÉT HÍRES HELYSZÍN
JÉZUS ÉLETÉBŐL
A negyedik előadás február 8-án szerdán 18 órától az Újpesti Ifjúsági Sport –és Szabadidő Központ (a volt Gyermek és Ifjúsági Ház) 117-es termében tartjuk.
A programot KÁPOSZTÁSMEGYEREN február 9-én csütörtökön
18 órától a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központban
(1048 Budapest, Hajló utca 2-8.) megismételjük.
Előadó: Simon László lelkész, aki 2011 októberében egy tanulmányúton Izráelben tartózkodott, ahol végigjárta Jézus életének fontosabb állomásait. Minden helyszínhez kötődik egy-egy jézusi tanítás is, amelyek a kereszténység alapját képezik.
Heti témánk:
5. Jézus: A Reménység Fejedelme
Bethánia - “A feltámadás és az élet”
Az Olajfák hegyének keleti lejtőjén elindulva, Jeruzsálemtől körülbelül 3km-re fekszik Betánia kis falucskája, mely mintegy csendes oázis kínált pihenést a fáradt utazóknak, távol, de nem túl messze a nagyváros forgatagától. Itt lakott a három testvér: Márta, Mária és Lázár, akiknél Jézus gyakran vendégeskedett.
E kis település mai nevét, arabul: El-Azarije, vagyis Lázár után kapta. Az ő feltámadásának emlékét őrzi az az a korabeli sír, melyet keresztény zarándokok ezrei keresnek fel mindmáig.
Lázár története a kulcs az élet egyik titkára: mi vár ránk a halál pillanatában?
„Mi történik a halál után?”
– Mi történik pár másodperccel a halál után?
– Menny? Pokol? Semmi?
– Halálunkkor őseinkhez térünk?
– Befogad a szellemvilág?
– Reinkarnálódunk, és új életbe kezdünk?
Egy nagy utazás, ahogy az egyiptomiak gondolták?
Vagy a Styx-on átevezve Hádész birodalma?
Esetleg Dante ’poklának’ valamely bugyrában találjuk magunkat?
Vagy újra és újra reinkarnálódunk mindenféle élőlény formájában, míg elérjük a Nirvanat?
Tehát mi az igazság?
"Azok a szemek, amelyek láttak engem nem fognak látni többé, az aki a sirba megy, nem jön elő többé, nem fog visszatérni többé a házába, és a helyét sem ismerik többé."
Mi lesz velünk, amikor meghalunk?
Betániai sír titka arra sarkall, hogy keressük meg együtt a halál utáni élet kérdésére a választ, a Bibliából! |
|
|
2012. január 31. kedd, 08:01 |
|
HÉT HÍRES HELYSZÍN
JÉZUS ÉLETÉBŐL
A negyedik előadás február -1 én szerdán 18 órától az Újpesti Ifjúsági Sport –és Szabadidő Központ (a volt Gyermek és Ifjúsági Ház) 117-es termében tartjuk.
A programot KÁPOSZTÁSMEGYEREN február 2-án csütörtökön
18 órától a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központban
(1048 Budapest, Hajló utca 2-8.) megismételjük.
Előadó: Simon László lelkész, aki 2011 októberében egy tanulmányúton Izráelben tartózkodott, ahol végigjárta Jézus életének fontosabb állomásait. Minden helyszínhez kötődik egy-egy jézusi tanítás is, amelyek a kereszténység alapját képezik.
Heti témánk:
4. Jézus meghív az Ő életterébe
Sikár - Jerikó
Az Ebál hegye jobb kéz felől, valamint a Garizim hegye bal kéz felől alkotják ennek a völgynek a két nagy támpontját.
Sikár:
A Samaritánusokról azt tudjuk, hogy egy olyan népcsoport volt amely Kr.e 722-ben az északi királyság megszűnésével került úgy Izráelbe, hogy miközben fogságba vitték azokat az embereket akik az északi királyság területén laktak Assziriába, oda visszatelepítettek Asszírokat, akik összeházasodtak az ottmaradt Zsidó asszonyokkal és ebből jött létre és ők népesítették be Samáriát, azon a részen ahol Sikár és Sikem elhelyezkedett
Jerikó ('a hold városa') a világ legrégibb városa a Jordán völgyében. Már Josephus Flavius azzal a kb. 350 m hosszú,150 m széles, tojásdad alakú dombbal azonosította, mely ma Tell-esz-Szultan néven ismert.
Jézus a 3 és féléves nyilvános működése alatt idejének legnagyobb részét a szegények, a megvetett emberek körében töltötte el. A két városban, Jerikóban és Sikárban történteknek is ők a főszereplői. Zákeusra és a szamáriai asszonyra is Jézusnak szüksége volt!
De ahogy ma, akkor is az emberé a döntés, hogy behívjuk-e életünkbe, megosztjuk-e vele mindennapjaink örömeit és gondjait. Nem fog kényszert alkalmazni, tiszteletben tartja szabad választásunkat…
|
|
A boldogmondások hegye - Kapernaum |
|
|
|
|
2012. január 25. szerda, 07:49 |
|
HÉT HÍRES HELYSZÍN
JÉZUS ÉLETÉBŐL
A harmadik előadás január -25 én szerdán 18 órától az Újpesti Ifjúsági Sport
–és Szabadidő Központ
(a volt Gyermek és Ifjúsági Ház) 117-es termében tartjuk.
A programot KÁPOSZTÁSMEGYEREN január 26-án csütörtökön
18 órától a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központban
(1048 Budapest, Hajló utca 2-8.) megismételjük.
Előadó: Simon László lelkész, aki 2011 októberében egy tanulmányúton Izráelben tartózkodott, ahol végigjárta Jézus életének fontosabb állomásait. Minden helyszínhez kötődik egy-egy jézusi tanítás is, amelyek a kereszténység alapját képezik.
Heti témánk:
3. A boldogmondások hegye - Kapernaum
A Galileai-tenger északi partján fekvő Kapernaum (“Kegyelemfalva”) volt a központja Jézus Galileában végzett szolgálatának, ahol sok csodát tett.
Itt gyógyította meg Péter anyósát, akit hideglelés lelt – Kánából csak a szavával gyógyítja meg a királyi ember fiát, aki Kappernaumban él, és csak annyit mond „Menj el, a te fiad él” és hisz neki az az ember és megtapasztalja, hogy pont abban az órában meggyógyult a fia. Ezzel Jézus bemutatja, hogy az Ő szava egyenértékű az Ő jelenlétével.
Fontos és virágzó halász- és kereskedelmi központ volt, amely nemzsidóknak és zsidóknak is otthont adott.
Itt gyógyítja meg a gutaütött embert, akinek négy barátja van és ez a négy barát megfogja ezt a beteg embert, elviszi Jézushoz, kibontják a tetőt, leeresztik a szobába, és Jézus meggyógyítja őt.
Ezen a környéken hívja el Jézus a tanítványait, ez a környék, ahol a boldogmondásokat, az Ő országának az örök elveit hirdeti meg.
Ezek az egyszerű, mégis sokatmondó szavak az emberi boldogság titkait rejtik magukban.
„Ha összeszednénk a mentálhigiénia témakörében valaha írt valamennyi mértékadó cikket – ha ezeket összedolgoznánk, kifinomítanánk, és megszabadítanánk a fölösleges szavaktól -, ha a lényeget mind megtartanánk, a körítésből viszont semmit, és ha a tiszta tudományos ismeret ezen makulátlan darabjait a legtehetségesebb élő költővel tömören szavakba foglaltatnánk, - nos, akkor megkapnánk a Hegyibeszéd suta, némileg hiányos összegzését, és ez egyáltalán nem állná ki az összehasonlítást az eredetivel… Ez az optimista, normális és megelégedett, sikeres emberi élet receptje.” J.T. Fisher, pszichiáter
Vajon mi Jézus Hegyibeszédét értjük-e, cselekedeteit pontosan értjük, felfogjuk, vagy nem vagyunk mi is abban a helyzetben, hogy félreértjük, amit mond? |
|
